Mit nevezünk carpalis alagút-szindrómának?

A carpalis alagút-szindróma (CTS) a leggyakoribb perifériás idegrendszeri betegség az emberi szervezetben. Jellemzője a kéz és az ujjak fájdalma és zsibbadása. A carpalis alagút-szindróma háromszor olyan gyakran fordul elő nőknél, mint férfiaknál, és munkahelytől függően 100-ból akár 60 nő is érintett lehet. A leginkább érintett személyek a feldolgozó-, az elektronikai-, a textil-, az élelmiszer-, a cipő- és bőrfeldolgozó-ipar munkavállalói, valamint azok, akik csomagolóüzemben vagy alkoholt árusító üzletekben dolgoznak, illetve a szakácsok. A betegség az esetek körülbelül 70%-ában kétoldali, de a domináns kéz a meghatározóbb.
A carpalis alagút egy keskeny, alagútra emlékeztető struktúra a csuklónál. Az alagút alját és oldalát a csuklóízületet alkotó csontok (a radius és az ulna) alkotják.
Az alagút felső részét egy vastag kötőszövet borítja, melyet ligamentum carpi transversumnak nevezünk. A mediális ideg (nervus medianus) az alkartól indul, és a csuklóalagúton keresztül éri el a kezet. A nervus medianus idegzi be érző rostokkal a hüvelykujjat, a mutatóujjat, a középsőujjat és a gyűrűsujj középsőujj felőli oldalát, továbbá a kézháti oldalon ugyanezen ujjak első ujjpercét is. Az ideg a hüvelykujj körüli izmokat motoros rostokkal is ellátja. A carpalis alagúton keresztül futnak az ujjakat hajlító izmok inai is. Ezeket flexor-inaknak nevezik. A carpalis alagút megvédi az ujjakat és a hüvelykujjat hajlító idegeket és ínakat.

.

Diagnózis

A carpalis alagút-szindróma leggyakoribb tünetei a következők:

• Zsibbadás, bizsergés és fájdalom a kézben és az ujjakban – különösen az első három ujj, a hüvelyk-, a mutató- és a középsőujj esetében, de soha nem a kisujjban –, mely gyakrabban jelentkezik éjszaka, mint a nap folyamán.
• Áramütéshez hasonló érzés tapasztalható, különösen a hüvelyk-, a középső- és a gyűrűsujjban.
• A szokatlan érzések és fájdalom a kar mentén a váll felé sugárzanak.
• Az ujjakkal végzett műveletek, mint például egy palackból a dugó kihúzása vagy a kötögetés nehezebbé válnak.

A tünetek rendszerint fokozatosan kezdődnek, anélkül, hogy a kezet bármilyen trauma érte volna. A legtöbb embernél a tünetek súlyosabbak a hüvelykujj oldalán, és bármikor előfordulhatnak. A fájdalom és a bizsergés éjszaka fokozódik, olyannyira, hogy akadályozza a nyugodt alvást. A nap folyamán a tünetek gyakran előfordulnak akkor, ha valamit kézben tartanak, például egy telefont, egy könyvet, vagy éppen vezetés közben. A kéz megrázása gyakran segít csökkenteni a tüneteket. A tünetek eleinte ahogy jönnek, úgy meg is szűnnek, de idővel állandóvá válhatnak. Az ügyetlenség vagy gyengeség érzése majdnem lehetetlenné teszi a szokásos egyszerű mozdulatok elvégzését, mint például egy ing begombolása vagy a varrás. Az alagút-szindrómában szenvedő kezéből könnyen kiesnek tárgyak. Ha a tünetek nagyon súlyosak, a hüvelykujj mozgatóizmai atrophizálódnak és szerkezetük megváltozhat.
Annak megállapításához, hogy szenved-e a páciens carpalis alagút-szindrómában, az orvos meghallgatja a tüneteit és a kórtörténetét, majd megvizsgálja a kezét és elvégez néhány fizikai tesztet, például:

• Ellenőrzi a hüvelykujj körül izmok gyengeségét.
• A nervus medianusra gyakorolt nyomással ujjbizsergést és zsibbadást vált ki.
• A csuklón a nervus medianus gyengéd megütésével az ujjakba sugárzó, áramütésszerű fájdalmat provokál (Tinel-jel).

.